Bálint Zsófi kritikája az R. úrról

 http://thealter.hu/balint-zsofi-hogyan-keszitsunk-ki-valakit-modszeresen/?fbclid=IwAR0D0IJaFi0uGvF3lyKiC1SYnTDb4vjrSV15y7fJjYiqwtSKIGI8Xrrrm54

021. 08. 06.

 Thealter

Bálint Zsófi: Hogyan készítsünk ki valakit módszeresen

Kellemes, polgári lakásbelső. Egy asztalon kávé és habcsókos tálak, mellette kényelmes székeken kávézgató, dohányzó társaság cseveg.

Apa, anya és a kisgyerek, körülvéve barátokkal, szomszédokkal, néha a nagyszülők is benéznek.

Az apa, R. úr előtt az előléptetés lehetősége lebeg a munkahelyén, felesége otthon a háztartást vezeti és a kisfiukra vigyáz. Vagyis majdnem.

Ahogy belehallgatunk a beszélgetésekbe, az idill képe lassan szertefoszlik. Bársonyba és selyembe burkolt adok-kapok, csipkelődésnek szánt sértések és apró tüskék repkednek mindenfelé.

R-né a „tökéletes” feleség és anya, csak a társaságnak és a képmutatásnak él, férjét ugráltatja, megalázza, elbeszél a feje felett, fiáról gyakran azt sem tudja, hol van.

Az iskoláskorú Amadeus négykézláb mászkál körbe-körbe különböző tárgyakkal a szájában, és mindenkit ellenséges pillantásokkal méreget.

R. úr bár kissé ügyefogyott és gyakran kerül szerencsétlen helyzetekbe, de jószándékú. Tűr és hallgat és nyel, miközben megalázza a felesége, illetve az anyja, és veszni látszik pozíciója a munkahelyén. Csodálkozunk, hogy R. úr ámokfutásba kezdett?

Dankó István finom rezdülésekkel, egy-egy szemöldök- vagy szájrándulással kiválóan érzékelteti, ahogy a látszólag nyugodt arc mögött folyamatosan forrnak az indulatok, ahogy a kezdeti jószándék és béketűrés kétségbeesésbe fordul.

Ezzel szemben Stork Natasa játéka kevésbé finom, már-már tökéletesen irritáló. Arcáról süt a lenézés, de hangja végig negédes, a kedves kaccantások közé ágyazott sértések mintha az ember bőre alá is behatolnának. A gyermeket alakító Major Erik ritkán szól, inkább csak néz, az előadás leghumorosabb pillanatai mégis hozzá kötődnek.

A rendezőként és színészként is megjelenő Ördög Tamás árnyaltan és érzékletesen mutatja be azokat a finom bántásokat, konfliktusokat, amik egy látszólag kényelmes, boldog életét élő polgár végzetes lépéséhez vezetnek. Mert nem kell sorsfordító traumáknak és tragédiáknak történnie ahhoz, hogy valaki az őrület határára sodródjon.

(KV Társulat: Hogyan lett R. úr ámokfutó?)

Fotó: thealterphoto2021