Thomas Bernhard: Színházcsináló - művészeti koncepció
Thomas Bernhard: Színházcsináló
(Fordította: Győrffy Miklós)
Bemutató:
2024.05. 23 Helyszín: Apertúra Színház
Thomas
Bernhard remekműve a színházcsinálás gyötrelmeiről és szépségeiről szól, maró gúnnyal
és rengeteg humorral. A világszerte rengeteget játszott színdarab egy Bruscon nevű egykor hírneves színészt
mutat be, aki Történelem Kereke
című örökérvényű, nagy művét készül
bemutatni vándor-színtársulatával. A KVTársulat bemutatója kortárs módon újraértelmezte
és teljesen mai közegbe helyezte a klasszikus művet. Bruscon legendás szerepét
pedig innovatív módon nő; Urbanovits Krisztina játssza.
Az
előadás összművészeti produkció; 3
társművészet - zene-tánc-próza –
együttesen szerepel a produkcióban. Az egész előadás egy gigantikus készülődés,
egy színház iránti szenvedéllyel megtöltött soha véget nem érő próba;
előkészület a nagy táncos fináléra. A rendező, Urbanovits Krisztina
értelmezésében a Történelem kereke
egy nagyszabású, zenés mű, ahol a prózai részek mellett Mozart
opera-áriák csendülnek fel, acapella. Bruscon családjából álló
színtársulata adja elő rendkívüli lelkesedéssel ezeket a zenei betéteket és
készül nagy igyekezettel a finálé nagy táncára. A finálé Vivaldi Juditha Triumphans c. operájának Armatae face et anguibus
áriájára készült, Cuhorka Emese koreográfiájában. A Színházcsináló az alkotók személyes
vallomása és krédója; a színház erejébe és hatalmába vetett hit kifejezése.
A Magyar Zene Háza innovatív épületével,
belső tereivel, sokszínű, progresszív programjával a művészeti nyitottság és
innováció fellegvára. A kortárs művészet itt emberközelben jelenik meg, a nézők
valóban bevonódnak az előadásokba. A KVTársulat művészi ars poeticája egybevág
ezzel a nyitott és közönség aktív részvételére alapozó szemlélettel, a
Színházcsináló c. előadás pedig kifejezetten erre épít. Így ez a produkció egyértelműen
illeszkedik a Magyar Zene Háza művészeti programjába. Az Előadóterem tere,
adottságai kiválóan alkalmasak az előadás befogadására.
Az előadás célközönsége:
Az előadás minden korosztályt megszólít, de
elsősorban a fiatal és kora középkorú korosztály (18-40) érdeklődik iránta. Eddigi
játszóhelyén főként prózai előadásokhoz szokott közönséget ért el, az új
helyszín lehetőséget adna arra, hogy az előadás újabb nézői rétegekhez jusson
el. Nagyon izgalmas fúzió lenne, az összművészeti produkció megjelenése az
elsősorban koncerteknek helyet adó Előadóteremben és ezzel az előadás eljutna
és izgalmas alternatívát jelentene a zenei preferenciájú nézőknek.
Az
előadás Bernard művére épül, Bernard szövegei hangoznak el, de itt és most
játszódik. Nagyon fontos és rendkívül aktuális kérdéseket tesz fel. A mai világban amikor folyamatosan
megkérdőjeleződik a művészet szerepe és hatása, amikor újabb és újabb digitális
platformok uralják az életünket, valóban felmerül a kérdés: szükség van-e még
színházra? A mesterséges intelligencia korában szükség van-e még élő, hús-vér
színészekre, akik jelen időben, „élőben” adnak elő egy színdarabot. Ennél
időszerűbb és valósabb kérdést egy színházcsinálónak nem is lehet feltenni. Az
előadás erre keresi a választ: megpróbálja megérteni, hogy mi sarkall bizonyos
embereket arra, hogy minden épeszű indok nélkül, vállalhatatlan helyzetekben és
körülmények között mégis művészetet; színházat csináljanak. És milyen lenne a világ
ezek nélkül az emberek nélkül?
A
Színházcsináló egy elviselhetetlen és megszállott embert mutat meg, akivel
szinte lehetetlen együtt élni és dolgozni, és akit mégis mindenhova követ a
társulata (a családja). Egy erőszakos zsarnok, aki megengedhetetlenül bánik
saját gyerekeivel, társával, egész környezetével és aki mégis rendelkezik annyi
meggyőző erővel, hogy újra és újra megnyerje a támogatásukat. „Engem ez az erő
érdekel, ennek a természete, ezért számomra a színházcsináló lehet férfi is, de
akár nő is. Jelen esetben nő.” (Urbanovits
Krisztina, rendező)
Az
előadásban nincs díszlet, csak jelmezek
és kellékek. Fontos szerep jut a színpadi világításnak és a teljes sötétnek,
ahogy az Brusconnak is életbevágóan fontos. Meghatározó szerep jut a zenének
(Mozart, Vivaldi és Handel zenéjének, ahogy ez Bernardnál is van) és a táncnak. . is, a szereplők az egész előadás alatt egy
nagy zenés-táncos fináléra készülnek. Az előadás 4 szereplővel kerül színre.
Szereplők:
Lestyán Attila, Martinkovics Máté, Urbanovits Krisztina, Dióssi Gábor
Mozgás-koreográfia:
Cuhorka Emese
Zene:
W. A. Mozart, A. Vivaldi, G. F. Handel
Dramaturg-
Rendező: Urbanovits Krisztina
Megjegyzések
Megjegyzés küldése