REVIZORONLINE - Thealter első 4 nap
https://revizoronline.com/35-thealter-1-4-nap/
A táncos stand-up előadás egyszerre járja körül a magány és a közösségvállalás érzését. Milyen egyedül mozogni egy körtánc lépéseire, feltartott kézzel, mintha valaki vállát ölelnénk? Szász Zsófia mozdulatai finomak és légiesek, önmagukban is teljesek, ugyanakkor mégis hiányolnak egy partnert, egy közösséget. A darab nyitóelőadásként egyszerre előlegezi és ragadja meg a fesztivál hangulatának és hívószavainak lényegét: a keresést. Önmagunk keresését, a szerepeink, a múltunk keresését.
A tér és a színház lényegének kutatását helyezi fókuszba egészen más megközelítésekkel a Szünet Együttes Talált tér és a KV Társulat–MASZK Egyesület A Színházcsináló című előadása. Míg az előbbi a szabad kísérletezés, egy váratlanul megtalált tér és az improvizáció összefonódásának diadalát ünnepli, addig az utóbbi a színház és a kultúra éteri magasságokba emelésének és az ebből adódó sikertelenségnek a paródiájává válik. A Talált tér a test és a mozgás örömteli, intuitív feltérképezése, ahol a közös játék szabályok és határok nélkül bontakozhat ki. „Ovi impró” – mondja Szabó Réka rendező, és valóban, a szabad felfedezés lehetősége a nézőket is magával ragadja, jó páran csatlakoznak a fiatal táncosokhoz.
Urbanovits Krisztina, Martinkovics Máté és Lestyán Attila A Színházcsináló című előadásban
Ezzel szemben egyáltalán nem szeretnénk részesei lenni a Színházcsináló, Bruscon által vezetett diktátorszínháznak. Az Urbanovits Krisztina által alakított színész/rendező/író/díszlettervező/koreográfus/önjelölt országos zseni a kultúra magasztos célja eléréséért terrorizálja az együttélésbe belebetegedett férjét és két traumatizált gyerekét. Urbanovits, aki egyszerre rendezőként is dirigálja az előadást, jó érzékkel aknázza ki a Thomas Bernhard szövegében rejlő végtelen iróniát. Az elérhetetlen tökéletességért zajló végtelen küzdelem egyszerre kacagtató és elkeserítő története ez. Küzdés egy előadásért, ami bár elmarad, a show-nak mégis mennie kell. Vita nincs.
Van-e helye egyáltalán vitának a színházban? Lehetséges állást foglalni néhány rövid jelenet és egy-két állítás alapján? A Freeszfe Egyesület és a Közszín Kollektíva Freudból is megárt a sok? című vitaszínházi előadása igyekszik bebizonyítani, hogy van és lehetséges. Ezúttal a pszichológiai fogalmak és a pszichológiai szemlélet mindennapi megjelenésének negatív vagy pozitív hatása mellett érvelhet a néző. A szabályok a megszokottak, állást kell foglalni, középen nem lehet maradni. Ahogy a két félre szakadt társaságok egy állásfoglaláson belül is kitörő vitáit nézem, eltűnődöm: nem lehetne egyszer középen érveket ütköztetni?
Sem vitatkozni, sem meggyőzni nem lehet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Egy elment, a többi meg követte című, felnőtteknek szóló mesedrámájának főszereplőjét. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy lány, Ágnes, meg az öccse, Ede. Egy napon Ede felkerekedik és elindul a háborúba, hogy meggyőzze a katonákat, inkább kössenek békét. Útja során különféle furcsa emberekkel találkozik, akik nem hisznek küldetésében. Aztán a nővére is felkerekedik, hogy dezertőr barátjával és öccse jegyesével megmentse a fiút, miközben különféle furcsa emberekkel találkozik, akik melléje szegődnek. Némedi Emese különös, epizódszerűen ismétlődő meséjében a cél a béke eljövetele, ám a törekvés rendkívül naiv marad. A legkisebb fiú nem válik hőssé, az ő vállalkozása, akárcsak a nővéréé, kudarcba fullad. Boldogan, amíg… nincs, szóval akkor mi a tanulság?
Az identitások ütköztetéséből kialakuló feszültséggel ragadható meg talán legpontosabban egy tinédzser belső világa. Már egészen kiskamaszkortól felvetődnek a kérdések, ki vagyok és ki akarok lenni. Ilyen problémákat feszeget a JuBo Társulat Lenka és a szemüveges lány című bábelőadása, ami a bullying témáját a csendestársak, a bántalmazottak mellett felszólalni nem merők szemszögéből meséli újra. Lenka, az egykor csúfolt kislány vívódásait követhetjük végig, ahogy küzd az új lány, Lenke iránt érzett rokonszenvvel és a láthatatlanná válás vágyával. Kovács Judit a zaklatás történetét iskolai tárgyak megelevenedésével álmodja színpadra: átlátszó üvegek válnak menő lányokká, egy füzet tanár nénivé. A darab végig empatikusan közelít a szereplők felé, Lenka küzdelme megérthető és átélhető.
Sziládi Hajna a Kék Tesla című előadásban
A megértés fontosságát hangsúlyozza a Szegedi Nemzeti Színház Kooperálójában Kállai Ákos és Tölgyfa Gergely színházi nevelési programja, a Kék Tesla. A drog és a függőség köré épített előadás egy sodródástörténet, amelyben két kamasz a közösségi élmény, a megkönnyebbülés és az álomszerű megélés kedvéért elmerül a pszichedelikus szerek világában. A két rendező nem kendőzi el a drogok által megélt fantasztikus élményt, miközben pontosan ábrázolja a gyerekek menekülési vágyát a rájuk szakadó terhek elől. A darab a néző aktív részvételét kívánja, tabudöntögető és empatikus gondolkodásra híva minket.
Mi történik akkor, ha a tinédzserkorban elképzelt élet félrecsúszik? Ha a barátok, akiket biztosnak hittünk, eltűnnek, mi pedig jóvátehetetlen hibákat vétettünk? A Ferencvárosi Pinceszínház – Terminal Workhouse Kamaszharc című előadásában az Ivanics Tamás által alakított, harmincas éveiben járó Horinak egy durva szakítás után kezébe kerül fiatalkori naplója. A napló olvasása során megelevenedik előtte a szüzesség elvesztésének szorongató izgalma, a tőle elválaszthatatlannak tűnő, de titkokat őrző legjobb barát alakja (Márfi Márk megformálásában), első szerelmek (a pont megfelelően idegesítő, vihogó kamaszlányokat Grisnik Petra kiválóan alakítja). A kamasz Hori álmokat és célokat fogalmaz meg, míg a jelenben azokból semmi nem maradt, csak egy üveg bor, emlékek, és talán az újrakezdés lehetősége.
Vonzóbb lehetőség a felnőtt lét és a mindennapok monotonitása helyett a vadregényes természetbe menekülni. Így gondolkodik egy huszonéves fiú, Chris, aki kalandregényektől fellelkesülve világra álmodja Alexander Főcsavargót, a névtelen, pénztelen világjárót. A Vekker Műhely A fiú című tantermi bábjátékában a természeti képek vadregényes helyszínekké, egy láda csónakká, egy kólás Jack Daniels munkát adó gazdálkodóvá válik. Az egyszerű tárgyakkal megformált kaland, illetve a Fiút alakító Kalocsányi Gábor lendületes mesélése magával ragadja a nézőt. Ugyanakkor ott marad a kérdés: mit jelenthet ma számunkra a vadonba és magányba menekülő, majd ott életét vesztő fiú története?
A külföldi élet és az otthonmaradás kérdését helyezi középpontba a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Négy falon innen és túl előadása. Egy fiatal pár első találkozása. Giccsbe forduló, rózsaszín ködös jelenetek. Majd pofon csap a valóság: nem ugyanúgy gondolkodnak a jövőről. Némedi Emese rendező egy párkapcsolat alakulásának két végletét vázolja, a ragaszkodás és a teljes egyet nem értés állapota között ingadozva. Érvek és ellenérvek hangzanak el, de a kompromisszum lehetősége mintha fel sem merülne.
Kovács Luca és Juhász Maja a mostakkor. című előadásban
Kompromisszumot nem ismerve, teljesen önmagát adja Juhász Maja és Kovács Luca a mostakkor. előadássorozatában, melynek szegedi speciális kiadásával örvendeztették meg a közönséget. A performansz során a lányok önmagukhoz, a valláshoz, a Fidelitashoz, a nőiséghez és Szegedhez való viszonyukról mesélnek. Együtt nevetnek, e-maileket mutogatnak, nőfelszedési technikákat ismertetnek, majd egyszer csak megkomolyodnak és naplószerű vallomásokat olvasnak fel. Teszik pedig mindezt olyan frissességgel és humorral, hogy a nézőben megfogalmazódik: a két performerrel öröm lehet az élet.
Bulinak, társasjátékkal és piálással töltött lazulásnak indul az Apertúra Brománcának tagjai számára a közös hétvége. Az évek óta összeszokott három jó barát mellett azonban néhány új ismerős, köztük két nő jelenik meg, így a szórakoztatónak tervezett hétvége döcögős ismerkedésbe, a közös viccek sértésbe, a belső, kimondatlan feszültségek kirobbanó veszekedésbe fordulnak át. Király Dániel drámájában és rendezésében könnyen megragadható, emberi karaktereket mutat be. Szereplői nem rossz vagy jó emberek, ugyanakkor bizonyos mondatok, melyek egy férfitársaságon belül kimondhatóak voltak, hirtelen problematikussá váltak. A darab szerethetősége az életszerű helyzetekből fakad, a felvázolt szituációkkal, elhangzó mondatokkal valahol valamilyen formában mindannyian találkoztunk.
A megkonstruált férfi és női szerepek problematikussá válását viszi tovább, kissé egyoldalúan a nőkre koncentrálva a Magnum Produkció – MASZK Egyesület Rosszkedvünk tele című monodrámája is. Dobra Mara kiégett, negyvenes műsorvezetőt alakít, aki egyszerre igyekszik megőrizni állását és hírnevét a kereskedelmi csatornákat felvásárló kormány nyomása alatt, feleségként helytállni a távollévő oknyomozó férje nélkül, mindeközben anyaként megvédeni gyermekét az iskolai kínzásoktól. O. Horváth Sári szövege felvonultat minden aktuális problémát, ugyanakkor a témák széles palettája miatt a darab kissé mélységét veszti. Sok mindenről beszél, de semmiről sem igazán.
A nők háború alatti szerepéről-helyzetéről fest elborzasztóan részletes képet a Sarolta Kulturális és Közéleti Tér, illetve a Soharóza közös alkotása, a Kislányom, mondd, hogy nem igaz!. Döbrösi Laura és Száger Zsuzsanna felváltva alakítják Polcz Alaine-t, míg Levko Esztella Gyarmati Fanniként mesél Budapest ostromáról, az orosz megszállásról, éhezésről és erőszakról. Az előadás hatalmas szövegmennyiséggel dolgozik, a távolságtartóan elmesélt történeteket időről időre megtöri a népdalokat és orosz katonadalokat éneklő kórus. És bár a dalok hangulatukban mintha az érzelemmentes szöveg ellenpontozásaként szolgálnának, szerepük, dramaturgiai funkciójuk kissé homályos marad.
Für Anikó és Márfi Márk a Lassan című előadásában. Fotók: thealterphoto2025. A képek forrása: THEALTER
Mintha a THEALTER Fesztivál főbb motívumainak összefoglalása lenne Márfi Márk Lassan című monodrámája. A darab egy anya és fia kapcsolatának rétegeit – a kimondott és elhallgatott feszültségeket, a sikeres és sikertelen kapcsolódásokat – egy drámai szöveg közös olvasása révén bontja ki. Bagossy Júlia rendezése érzékenyen ragadja meg a darab belső feszültségét, amelyet minden látványos külsőség nélkül, egyetlen asztal körüli szituációban, kizárólag a színészi jelenlétre építve bont ki. Az anyát alakító Für Anikó és a fiút játszó Márfi Márk közötti dinamika elsősorban a csendekben és az elhallgatásokban formálódik, játékuk végig precíz és pontos marad. A Lassan két, szoros kapcsolatban álló személy útkeresése: önmaguké és az egymáshoz vezető úté.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése