FIDELIO Thealter összegzés
https://fidelio.hu/szinhaz/nosorsok-es-monodrama-maraton-szegeden-veget-ert-a-jubileumi-thealter-183539.html?fbclid=IwY2xjawL_8fJleHRuA2FlbQIxMQABHubA8em6rGEpembtxTmnJUjy__zKdJHFJvSdUu7L3XWJZKlYyNk6SQ7381wD_aem_SbfiHd41FB6--wA1GndqBQ
Szeged harmincötödször is a függetlenek fővárosa volt: 8 nap alatt 7 helyszínen 28 különböző produkciót láthattak a Szeged és Budapest mellett Magyarország 15 megyéjének 52 kisebb-nagyobb településéről és a határon túlról – 7 ország 8 városából – érkező lelkes nézők, akiknek a támogatása nélkül sem idén, sem a megelőző harmincnégy évben nem lett, nem lehetett volna THEALTER. A fesztivál három és fél évtizedes történetében először voltak döntő többségben a női alkotók és a női témák az ezúttal is változatos színházi műfajú alkotásokat felvonultató programban, de
a független színházcsinálók legújabb generációjának tagjaival is megismerkedhetett a publikum.
„Az idei év számomra legmeghatározóbb meghívottjai az újítás és az újrakezdés különböző intenzitású energiáit hordozzák magukban. A Talált tér a fesztivál első napján máris felszabadította a jelenlevőket azzal, hogy segített levetkőzni a társadalom testünkre irányuló reguláit. A Lassan és A Tíz hónap Babilon-ügy szűkösen intim világokat nyit meg, fájdalmas és örökérvényű történeteket mesél, amikben az újrakezdés fogalma radikálisan átértékelődik.
A New Genesis táncosai az egyén és a közösség dinamikája mentén az emberi létet, az érzelmek mindig megújuló alkotóerejét mutatják be. A Kék Tesla és a mostakkor. a kapunyitási identitáskeresés mókás és kevésbé mókás útjait járja be, míg A Színházcsináló egy élénk és határozott személyiség formakeresését állítja középpontba. Egészen kísérleti, rendkívül izgalmas színházi nyelven, a reprezentáció többszintű játékával szólal meg A Patkányfogó Projekt, és még sorolhatnám. A harmincötödik THEALTER-ről mindenki jókora adag inspirációval, újult erővel, az újrakezdés vagy éppen a folytatás motivációjával térhetett haza” – mondja Szabó Réka Dorottya, a fesztivál visszatérő junior bloggere, aki ezúttal a Kritikus Szekció társműsorvezetője is volt.
Holpár Anna kritikust, a szinhaz.net portál új, ősszel kezdő szerkesztőcsapatának tagját az előadások mellett a fesztivál és a város befogadó attitűdje is megérintette: „Szeged rutinosan fogadja a thealterezőket, öt perc alatt bárhova átérünk, nyilvános wifit használunk, szükség szerint választunk a Klauzál téri szökőkút oroszlánjai alá vésett erőforrásokból: veszek egy kis bátorságot, mondjuk, mikor vizet töltünk, felhős napokon a választott csap felirata: fény. Ami pedig a nézőtérnek felfénylik: a mai fiúk-lányok társasági életének megrázóan közelről figyelhető „víz alatti áramlása” (Apertúra: Brománc), ahogy egy kamera járkál Hammeln szellemvárosában, majd misztikusan kap emberi bábtestet a szerelem pillanataiban (Kövér Béla Bábszínház: A Patkányfogó Projekt), a pedagógiai program, ami az „ovi impró”-mozgásformával tesz érzéki tanúságot testvériségről és szabadságról (Szünet Együttes: Talált tér).
Törékenyek és megingathatatlanok, útjelzőink.
Ódor Klára drámatanár, színházi nevelő, visszatérő THEALTER-látogató szerint a jubileumi fesztivál „Kultúrsokk volt a javából, mely minden este jól irányzott gyomrost vitt be a nézőnek. Különböző színházi műfajokon, egyéni sorsokon keresztül rendre rákérdezett emberi létünk értelmére, tükröt tartott vagy éppen kérdezett, és ezáltal kicsatornázta a bennünket belülről feszítő gőzt. A velünk élő múlt traumájának feldolgozásáról szóló Kislányom, mondd, hogy nem igaz! vagy A Tíz hónap Babilon-ügy, Fullajtár Andrea monodrámája megrázó élmény volt, csakúgy, mint a zsigereinkig hatoló jelen elkendőzött és/vagy elhallgatott társadalmi problémáit feszegető, vagy a fiatalok útkeresésének nehézségeit tárgyaló előadások. A monodrámák és a kevés szereplős, zárt, szűk és intim terekben, szinte díszlet nélkül bemutatott független produkciók domináltak idén, de ahogyan a nyitó stand-up, a Lágymagány megadta a felütést, a záró monodráma-maraton – a Rudolf Hess tízparancsolata, a Sex, Drugs, Gods &Rock’n’roll és a Kean Harsányi Attila szuggesztív előadásában – megkoronázta ezt a nyolc napot. A THEALTER éppen az, aminek minden színháznak lennie kellene:
megszólít, magával visz, továbbgondolásra késztet és (túl)élési stratégiákat indukál.
Általa megérthetem, megélhetem, megtalálhatom magam, esetenként felvértez akár identitásom megvédésére is. Akárhogy is, ha ’vad indák gyűrűznek körül’, a THEALTER iránytű, önmagunkhoz és a világhoz.”
Idén is folytatódott a fesztivál honlapján a blog jr., ahová színháztudományt tanuló egyetemisták írtak fotókkal illusztrált blogbejegyezéseket. A Kritikus szekció naponta élőben, online jelentkező adásaiban Szabó Réka Dorottya és Jászay Tamás az előző napi produkciókról beszélgettek az alkotókkal. A beszélgetések felvételei a fesztivál Facebook-oldalán elérhetőek.
A 35. THEALTER fesztivál fő támogatói: Szeged MJV Önkormányzata, NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft., Szegedi Nemzeti Színház, médiatámogatója a Revizor – a kritikai portál. Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Fejléckép: Harsányi Attila az Aradi Kamaraszínház Kean című előadásában (forrás: thealterphoto2025)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése